Tegnap imádtam villamosozni. Noha többnyire nem a kedvenc elfoglaltságom ezen tömegközlekedési eszközön utazni, most egyszerűen szuper volt. Sokan voltak, tömeg volt, ennek ellenére, pontosabban éppen ezért élveztem nagyon.
A Magyar Dal Napjához már a dallamos villamos is hozzátartozik. Kötelező “kelléke” lett ennek a közös ünneplésnek. Az ominózus nap előtt egy héttel, tegnap járt a 47-es vonalán a zenészeket szállító nosztalgiajárat. A mintegy 30 perces menetidőt a Deák-tér és a Városház-tér között mindenki énekléssel, ugrálással, csápolással tölthette, már aki felszállt erre a csoda szerelvényre. A villamos mindkét kocsijában egy-egy banda várta a zenekedvelő utasokat.
Ugyan sok együttest lehetett hallgatni, ám nekem megvolt a kiszemeltem. Nem is bíztuk a véletlenre, picit korábban érkezve a Deák-térre vártuk azt a bizonyos villamost. 🙂 Hát persze, hogy a Kávészünetet akartam hallani.
A felszállás után még kis füzetet is kaptunk, dalszövegekkel, így azok is beszállhattak a közös dalolásba, akik nem ismerték a szerzeményeket. Bár aki szereti a verseket, annak a Kávészünet egyébként is telitalálat.
A Popovics György és Németh Ferenc által alapított formáció fergeteges hangulatot varázsolt a villamosra. Bár kívülről szemlélve kicsit ijesztő lehetett, amikor minden utas elkezdett ugrálni a kocsiban… 😀 Felvertük a főváros csendjét, az tuti!
És persze kedves általános iskolások, középiskolások: látjátok, nem ciki verseket tanulni, tudni! Sőt! “Menő” is lehet a Füstbement tervre ugrálni! 😉
Kép forrása: Kávészünet facebook
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: