Grüezi

itt van… itt van újra

“…Várta azt a pillanatot, amikor nyugodt szívvel elindulhat kis lakásába, hogy csomagolhasson az útra. Az egyre feltámadó szél elűzte a szabadból az andalgó szerelmespárokat, a játszadozó gyerekeket, a friss levegőre vágyó idősebbeket. Szinte csak ő maradt a Central Parkban. Nézte, ahogy az ősz által színesre festett leveleket felkapja a szél és egyre feljebb és feljebb… Tovább »

Nem kell ambrózia a halhatatlansághoz – légy kreatív!

Értéket teremteni millióképpen lehet és bármilyen területen. Ha azonban valakinek az értékteremtési szándéka kézzel fogható alkotásokban ölt testet, akkor az igazán különleges. És nem azért, mert a művészet, az alkotás előbbre való mindennél – nem így állítom fel az erre vonatkozó preferencia-sorrendemet. Bárki végezhet hasznos és értékteremtő munkát, az viszont keveseknek adatik meg, hogy munkájuknak… Tovább »

1.születésnap

Ma kettő születésnapot ünnepelek. Egyszer egy 25-et, másrészt egy elsőt. Előbbi rám vonatkozik, utóbbi a “gyerekemre”, a Grüezi blogra. Egy évvel ezelőtt ilyenkor bőszen olvasgattam mindenféle cikket és instrukciót egy internetes napló létrehozásával kapcsolatban, oktatóvideókat nézegettem és kattogott a kerék a fejemben, hogy akkor mit is akarok, hogy is legyen, mi legyen a “neve a… Tovább »

Negyed évszázad

Egy ideje már nem írtam új bejegyzést; itt van augusztus vége és ebben a hónapban nem gyarapítottam az írásaim számát. Csoda tudja, hogy miért. Ha éreztem is késztetést, hogy papírra, pontosabban monitorra vessek ezt-azt, valamiért mindig halogattam. Aztán persze az állandó halasztás azt szülte, hogy semmi nem lett belőle. Néha elhagyom magam és nem csinálom… Tovább »

Hungaroring: 10.

2004 az időszámítás kezdete, attól kezdve valami megváltozott. Beköszöntött az életembe az örök szerelem, mert végső soron joggal nevezhetem így. Lett egy állandó pont az életemben. Az általános iskolából kikerülve ez az egyetlen dolog, ami nem változott. Koptattam a középiskolai padokat vagy bámulhattam az egyetemi katedrát, ez a program minden nyaramnak része volt. Szeretem azt,… Tovább »

Süsü is megmondta már…

Süsünek tényleg igaza volt. Nem is volt ám olyan butuska; valamivel már ő is tisztában volt. Emlékeztek a dalára? Amikor azt énekelte, hogy “Legszentebb dolog a barátság”? Na, hát már ő is megmondta – és tényleg. Tényleg “többet ér, mint minden királyság”. Nekem is vannak rosszabb időszakaim, van úgy, hogy az ember lánya kedvét/motivációját/lelkesedését veszti…. Tovább »

Alíz országa – Orosz rulett után csodaország?

Van a fejemben egy történet. Néhány napja egyre több részlet, egyre több apróság ugrik be. Kezd összeállni egy sztori. Már nem csupán körvonalazódik, hanem nap mint nap foglalkoztat. Azt hittem, hogy hagyom a csudába az egészet és azt a pár oldalt, amit korábban begépeltem, egyszerűen emlékként megőrzöm a laptopomon. Hátha, majd valamikor, egyszer mégis jó… Tovább »

Mert piros autó mellé nem állhat fekete!

Oh, happy day! Egy lépéssel közelebb léptem ahhoz, hogy ne csak lépésben (illetőleg tömegközlekedve) járhassak bárhová. Egy sikeres kresz vizsga után milyen is lehetne az ember hangulata? Hát persze, hogy fantasztikus. Mondjuk még csak most jön a java, a vezetés. Reszkessetek az utcákon! 🙂 Nagyon régóta vágytam már a B kategóriás vezetői engedélyre, szóval a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!